Ma hajnalban Donald Trump elnök aláírta azt a végrehajtási rendeletet, amely a kannabiszt, vagyis a marihuánát a szövetségi kábítószer-törvényben kevésbé veszélyesnek nyilvánítja.
A cél: kivezetni a „Schedule I”, tehát a heroinnal és LSD-vel egy szintre sorolt drogból, és a „Schedule III” kategóriába helyezni, ahol már vannak orvosilag is használt, alacsonyabb függőségi potenciálú szerek, mint a kodein tartalmú Tylenol vagy bizonyos anabolikus szteroidok.
Ez önmagában még nem teljes legalizációt jelent, a marihuána még mindig nem lesz szövetségi szinten legális rekreációs használatra egységesen minden államban, de jelentősen megkönnyítheti a kutatást, a bankszámlákhoz való hozzáférést, és adózási kedvezményeket adhat a legális állami piacokon működő cégeknek. „Magyarán” nyílik az olló szépen lassan…
Forrás: Axios+1
„Ez a józan ész lépése” mondta Donald Trump a Fehér Házban, hangsúlyozva, hogy az orvosilag indokolt felhasználást és a krónikus fájdalomban szenvedők helyzetét is figyelembe kell venni.
Forrás : People.com
Mi történik valójában?
- A rendelet nem teszi azonnal legálissá a fű fogyasztását minden amerikai számára, csak könnyebbé teszi a marihuána orvosi kutatását és a vállalkozások életét. AP News
- A szövetségi jog szerinti „újrarangsorolás” gyakorlati végrehajtása még hónapokig eltarthat, mire a DEA-nál megtörténik aminek kell ezügyben. The White House
- A befektetők vegyesen reagáltak: egyes cannabis-részvények esni kezdtek, mert a reform nem volt elég radikális a gyors profit érdekében. Financial Times
Az intézkedés nagyobb kérdéseket vet fel:
„Vajon ez a lépés a kannabisz teljes legalizációja felé vezet? Vagy csupán egy szimbolikus gesztus, amit a politikai kalkuláció fűt?” Egyik sem teljesen kizárható.
Trump drogpolitikája: kétarcú valóság …
Trump ma a kannabisz „átminősítését” ünnepli, de fontos látni a kontextust:
A kannabisz-politika terén Trump az elmúlt évek során pragmatikusabbnak tűnt, mint korábbi keményvonalas álláspontja. Már a 2024-es kampányban is jelezte, hogy hajlandó lazítani a szabályozáson, különösen az orvosi felhasználást illetően. People.com
Ugyanakkor, és ez a lényeg, nem minden droggal kapcsolatban ilyen „emberi” a megközelítése.
Trump kormányzata például továbbra is kritikus a kábítószer-ellenes ellátásokkal kapcsolatos egyes harmadik hullámos megközelítésekkel, nem igazán támogatja a tágabb dekriminalizációt vagy a függőség-központú kezeléseket, ha azok „liberális” jellegűek lennének. The Washington Post
Vagyis Trumpnál is megvan a szokásos amerikai értelmezés: amikor haszon és közéleti tőke van a dologban, akkor jöhet a reform, de mikor arról van szó, hogy a társadalmi alsóbb rétegeket valóban támogatni kéne, na ott már jöhet egy keményebb, rendpárti vonal.
És Magyarország? A drogháború, ami senkinek nem jó !
Ha már „józan ész”: nézzük meg a hazai viszonyokat.
Míg most az USA-ban legalább egy apró gesztus történik az évtizedes tiltás után, addig Magyarországon a törvényhozás kb. egy drogháborús narratívában él, ami messze túltolja a büntetést olyasmiért, ami sok helyen már kutatható, hasznos és akár orvosilag elfogadott. A magyar drogpolitika, vagy inkább drogtörvény-show, nem eredményez kevesebb fogyasztót, nem csökkenti a kockázatokat, viszont több embert tol a börtönökbe és több rendészeti forrást pazarol szimbolikus célokra.
Ez azért is furcsa, mert a közvélemény egyre inkább támogatná például a kannabisz dekriminalizációját is kishazánkban, még ha nem is a teljes legalizációt, ahogy azt számos európai országban már rég megértették.
Orbán Viktor politikai logikájában ez a „kemény vonal” egyszerű: iszonyú populista eszköz arra, hogy a „rend és erő” látszatát fenntartsa. De közben nem látni azt az emberközpontú reformot, ahol a tényleges problémákat, függőség, kezelés, egészségügyi megközelítések felvállalná.
És itt jön a csavar: Orbán és Trump sok mindenben hasonló politikusok, ha arról van szó, hogy erős rendpárti képet kell mutatni, keményen kell kiállni a „törvény és rend” mellett, és populista érzelmeket kell lovagolni. De pont az olyan emberséges, ésszerű dolgokban, mint a drogreform vagy a függőség-kezelés, rendre elakadnak, mert ezek nem hoznak azonnali szavazatot, és a „kemény vonal” narratívája már funkcionál mint politikai arculat. Trump most mégis vállalta, hogy enged némi lazítást, részben talán mert látta, hogy az ipari és orvosi érvek mögött gazdasági és választói előny is húzódik.
Magyarországon viszont nincs ilyen nyomás: a drogreform itt még mindig valami „külföldi libernyák divatnak” tűnik, nem pedig olyan ésszerű közpolitikai lépésnek, amely egy egészségesebb, emberközpontúbb államot szolgálna.
Konklúzió? Igen: irány a 21. század, de nem mindenkinek egyformán.
Trump tegnapi lépése nem egy történelmi legalizáció, de sokáig ez is csak álom volt. Egy szerény, de fontos elmozdulás a keményvonalas, tudományellenes narkópolitikák felé, ami jelezheti: még a konzervatív politika is kénytelen alkalmazkodni az új valósághoz: a kannabisz kutatható, gazdaságilag jelentős, és a társadalom többsége sem látja már szörnyetegként. Wikipedia
Ugyanakkor ha Magyarországon valaki azt várja, hogy a „rendpárti drogháborúból” egyszer csak racionális, emberközpontú drogpolitikába csapjunk át, hát, az valószínűleg még várhat egy ideig. Mert itt nem a tudomány, hanem a politika dönti el, mi a valóság sajnos. Pacsi !