Vintage kannabisz: Avagy tényleg jobb lesz a fű az idő múlásával?
A legtöbb fogyasztó úgy gondolja, hogy a kannabisz olyan, mint a saláta: minél frissebb, annál jobb. A legtöbb diszpenzáriumban ezért három-hat hónap után már „öregnek” számít egy virág, és sok vásárló automatikusan a legfrissebb betakarítást keresi.
De mi van akkor, ha éppen ezzel maradunk le a növény valódi potenciáljáról?
Egyre több tapasztalt termesztő szerint a megfelelően szárított és tárolt kannabisz nem romlik néhány hónap alatt – sőt, bizonyos fajták még tovább fejlődnek. Ezt a jelenséget nevezik Vintage Cannabisnak, vagyis érlelt kannabisznak.
Nem összekeverendő a kiszáradt, öreg , romlott fűvel !
A vintage kannabisz nem azt jelenti, hogy egy zacskó virág egy évig hányódik egy fiókban.
Éppen ellenkezőleg.
Az érlelés során a virágot stabil hőmérsékleten, megfelelő páratartalom mellett, fénytől és oxigéntől védve tárolják. A cél nem a kiszáradás, hanem a lassú biológiai stabilizáció. A folyamat hasonlít a borok, a szivarok vagy akár bizonyos sajtok érleléséhez.
Mi történik ilyenkor?
A betakarítás után a növény ugyan már nem él, de a benne található vegyületek még hosszú ideig változnak.
A szakirodalom szerint több folyamat is zajlik egyszerre:
- fokozatosan lebomlik a klorofill, ezért eltűnik a „zöld”, növényi íz;
- a terpének összetétele folyamatosan változik;
- egyes illékony aromák eltűnnek, míg mások jobban előtérbe kerülnek;
- a kannabinoidok összetétele is lassan módosul, például idővel nőhet a CBN mennyisége a lebomlási folyamatok következtében.
Ennek eredményeként sok termesztő szerint az illat kevésbé harsány, ugyanakkor összetettebbé válik, a hatás pedig kiegyensúlyozottabb lehet.
A genetika csak hónapokkal később mutatja meg magát?
A Cannabis Now cikkének szerzője, Swami Chaitanya szerint egy kiváló minőségű virág csak 4–5 hónappal a betakarítás után éri el biológiai stabilitását, és megfelelő tárolás mellett akár még 6–12 hónapon keresztül is fejlődhet aromában és karakterben. Ekkor beszélhetünk valódi „vintage” kannabiszról.
Ez azonban fontos különbség:
Ez nem általánosan elfogadott tudományos tény, hanem elsősorban tapasztalt termesztők és hasiskészítők megfigyelése. A tudomány igazolja, hogy a terpének, a klorofill és több kannabinoid idővel változik, de arra jelenleg nincs egyértelmű bizonyíték, hogy minden genetika esetében az érlelés javítja a fogyasztói élményt.
Kapcsolódó videónk:
Nem minden virág alkalmas érlelésre !
Ahogy nem minden borból lesz nagy évjárat, úgy nem minden kannabisz alkalmas hosszú tárolásra.
Az érlelés elsősorban:
- gondosan termesztett,
- lassan szárított,
- megfelelően érlelt „curingolt”,
- optimális páratartalom mellett tárolt virágoknál működhet.
Ha a szárítás túl gyors volt, túl magas hőmérsékleten történt, vagy a tárolás során túl sok oxigén és fény érte a virágot, akkor az érlelés helyett egyszerű minőségromlás következik be.
Több mint THC !
A modern piac sokszor kizárólag a THC-százalékot nézi.
Pedig egy kannabisz élményét nem egyetlen molekula határozza meg. Több száz különböző vegyület – terpének, flavonoidok, fenolok és egyéb aromás anyagok – alakítja ki azt az összetett profilt, amelyet illatként, ízként és hatásként érzékelünk. Ezek az összetevők az érlelés során is folyamatosan változnak.
A lényeg:
Lehet, hogy a jövő prémium kannabisza nem a tegnap levágott virág lesz.
Ahogy egy jó bor vagy egy minőségi szivar sem az elkészülése napján éri el a csúcsát, elképzelhető, hogy bizonyos kannabiszgenetikák is csak hónapokkal a betakarítás után mutatják meg valódi karakterüket.
A kérdés már csak az, hogy a piac hajlandó lesz-e kivárni ezt az időt, amikor ma szinte minden a „friss”, „új” és „minél gyorsabban a polcra” szemlélet körül forog.
Források:
Eredeti cikk:
Kapcsolódó szakmai források: