A kannabisz levele nem szemét: most derül ki, mennyi kincset dobtunk eddig a kukába !

Évtizedeken át a kannabiszvirág volt a sztár, a levél pedig legfeljebb komposzt vagy hulladék. Most dél-afrikai kutatók fogták magukat, belenéztek a levelek kémiai univerzumába, és olyasmit találtak, amitől a kenderipar pénzügyi osztálya hirtelen felkapta a fejét.

A kannabisz körüli közbeszédet évtizedekig két dolog uralta: a THC és a tiltáspolitika.

Miközben a politika a jointot üldözte, a tudomány szépen csendben rájött, hogy a növény sokkal több, mint egyetlen molekula.

A legfrissebb kutatások szerint a levelek olyan fenolos vegyületekben és flavonoidokban gazdagok, amelyek antioxidáns aktivitást mutatnak, és ipari szempontból messze értékesebbek lehetnek annál, mint ahogy eddig kezelték őket.

A Stellenbosch Egyetem kutatói fejlett LC–MS és kétdimenziós kromatográfiás módszerekkel 79 fenolos vegyületet azonosítottak, amelyek közül 25-öt korábban még nem írtak le kannabiszban. Ráadásul ritka flavoalkaloidokat is találtak a levelekben, ami új kutatási irányokat nyithat meg a növény fitokémiájában.

És itt jön a történet igazán szép része: a felfedezés nem a csúcsvirágokról szólt, hanem arról a zöld tömegről, amit a termesztők jelentős része eddig egyszerűen félretolt.


A kannabisz a legsokoldalúbb növény a világon !

A hivatalos drogpolitika szeret úgy tenni, mintha a kannabisz egyetlen hatóanyagból állna. A valóság ezzel szemben inkább egy biokémiai zenekar. A kutatók szerint a növényben több mint 750 különböző metabolit található, és ezek közül soknak a szerepét még csak most kezdjük megérteni.

A vizsgálatok azt mutatták, hogy:

  • a levelek fenolos profilja jelentősen eltérhet a virágétól,
  • az egyes fajták között óriási különbségek vannak,
  • a szárítás és feldolgozás drasztikusan befolyásolja a bioaktív vegyületek megőrzését.

Magyarul: nem mindegy, mit termesztesz, mikor szeded le, hogyan szárítod, és mit dobsz ki.


Amit tegnap hulladéknak hívtunk, holnap exportcikk lehet !

Itt válik igazán politikai kérdéssé a tudomány. Miközben Magyarországon még mindig a „drog = rossz” szintjén folyik a közbeszéd, a világ más részein már azt számolják, hogyan lehet a kender teljes növényét hasznosítani.

A levelekből készülhetnek:

  • antioxidáns kivonatok,
  • kozmetikai alapanyagok,
  • funkcionális élelmiszer-összetevők,
  • nutraceutikai készítmények,
  • kutatási célú fitokémiai kivonatok.

Ez nem hippis álmodozás, hanem körforgásos gazdasági logika: kevesebb hulladék, nagyobb hozzáadott érték, több munkahely.


Magyarország ismét lekésheti a vonatot?

A keserű poén az, hogy a Kárpát-medence kiváló kendertermesztő terület lehetne.

Miközben Nyugat-Európa és Észak-Amerika már a levélkivonatok standardizálásán dolgozik, nálunk még mindig sok politikus úgy beszél a kendernövényről, mintha az egy biológiai tömegpusztító fegyver lenne.

Pedig a kérdés egyszerű: akarunk-e olyan ország maradni, amely nyersanyagot termel másoknak, vagy akarunk végre magas hozzáadott értékű kenderipart építeni?


A jövő mint azt most már megtudtuk nem csak a virágban van !

A kutatás legfontosabb üzenete talán nem is az, hogy találtak új vegyületeket. Hanem az, hogy a kannabisz értékének jelentős része eddig láthatatlan maradt, mert mindenki a virágot nézte.

Lehet, hogy tíz év múlva a termesztők már nem zsákokban hordják ki a leveleket a komposztra, hanem külön gyűjtik, mérik, standardizálják és értékesítik őket. És akkor majd visszanézünk erre a korszakra, amikor tonnaszám dobtuk ki azt, amit ma „zöld hulladéknak” hívunk.

A természet néha szeret nevetni az emberen. A kannabiszlevelek története pont ilyen: miközben a világ a virágot ünnepelte, a laborban kiderült, hogy a növény egyik legizgalmasabb fejezete lehet, hogy végig a kukában hevert.


Források:

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük