Egy vitatott tudományos kérdés, amelyet érdemes komolyan venni.

Az öngyilkosság világszerte a vezető halálokok közé tartozik, különösen a fiatal felnőttek körében. A mentális egészség romlása, a krónikus fájdalom, a függőségek és a kezeletlen pszichiátriai betegségek egyaránt növelhetik a kockázatot.

Az elmúlt másfél évtizedben a kutatók egy elsőre meglepő kérdést is vizsgálni kezdtek:

Vajon az orvosi kannabisz legalizációja kimutatható hatással van az öngyilkossági statisztikákra?

Ez nem csupán drogpolitikai vita. Ha egy egészségpolitikai intézkedés akár kis mértékben is képes csökkenteni az öngyilkosságok számát, annak komoly társadalmi jelentősége lehet.

A rendelkezésre álló tudományos eredmények azonban nem teljesen egyértelműek.

Az első nagy vizsgálat meglepő eredményt talált:

2014-ben az American Journal of Public Health közölte D. Mark Anderson, Daniel I. Rees és Joseph J. Sabia tanulmányát, amely az Egyesült Államok 1990 és 2007 közötti állami adatait elemezte. A kutatók azt vizsgálták, hogy az orvosi kannabisz legalizálása után változott-e az öngyilkosságok előfordulása.

A kutatás több százezer haláleset statisztikai elemzésén alapult, és figyelembe vette többek között:

• a munkanélküliséget,
• a gazdasági helyzetet,
• az egyes államok eltérő szabályozását,
• valamint az időbeli trendeket.

Az eredmények szerint:

• a 20–29 éves férfiaknál az öngyilkossági arány 10,8%-kal csökkent,
• míg a 30–39 éves férfiaknál 9,4%-os csökkenést figyeltek meg azokban az államokban, ahol bevezették az orvosi kannabisz-programokat.

A kutatás ugyanakkor fontos megszorítást is tett.

Az összes korosztályt együtt vizsgálva nem találtak statisztikailag szignifikáns csökkenést, vagyis a kedvező hatás elsősorban bizonyos fiatal férfi korcsoportokban jelent meg.

Mi állhat a háttérben?

A szerzők több lehetséges magyarázatot is felvetettek.

Az egyik hipotézis szerint az orvosi kannabisz segíthet:

• a krónikus fájdalom enyhítésében,
• a stressz kezelésében,
• bizonyos betegek életminőségének javításában.

Felmerült az is, hogy a kannabisz részben kiválthatja az alkoholfogyasztást, amelynek ismert kapcsolata van az impulzív öngyilkosságokkal.

A kutatók azonban hangsúlyozták, hogy ezek csak lehetséges mechanizmusok. A vizsgálat nem bizonyította, hogy maga a kannabisz okozta volna a csökkenést.

Egy évvel később újra megvizsgálták az adatokat:

2015-ben Richard A. Grucza és munkatársai ugyanazt a kérdést elemezték újra, de:

• hosszabb időszakot vontak be (1990–2010),
• részletesebb demográfiai adatokat használtak,
• figyelembe vették a dohányzás-visszaszorító programokat,
• valamint az államok mentális egészségügyi kiadásait is.

Miután ezeket a tényezőket is beépítették a statisztikai modellbe, már nem találtak szignifikáns kapcsolatot az orvosi kannabisz legalizációja és az öngyilkossági arány között.

A szerzők szerint az első kutatásban megfigyelt kedvező hatást részben más társadalmi és egészségpolitikai tényezők is magyarázhatták.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

Ez nem azt jelenti, hogy az első kutatás hibás volt.

Sokkal inkább azt mutatja meg, hogyan működik a tudomány.

Egy érdekes összefüggést felfedeznek.

Más kutatócsoportok megpróbálják ugyanazt reprodukálni.

Ha új változókat is figyelembe vesznek, előfordulhat, hogy az eredmény gyengül vagy eltűnik.

Pont ettől válik a tudomány önkorrekciós rendszerré.

Hol tart ma a tudomány?

Jelenleg nincs olyan tudományos konszenzus, amely szerint az orvosi vagy rekreációs kannabisz legalizációja önmagában csökkentené az öngyilkosságok számát.

Ugyanakkor az sem jelenthető ki, hogy nincs semmilyen kapcsolat. A kérdés továbbra is aktív kutatási terület, különösen azért, mert a kannabisz szabályozása világszerte gyorsan változik, és egyre több hosszú távú adat áll rendelkezésre.

A kannabisz orvosi alkalmazásáról szóló vitában érdemes különválasztani a bizonyított tényeket a még vizsgálat alatt álló hipotézisektől.

A jelenlegi bizonyítékok alapján nem lehet felelősen kijelenteni, hogy a legalizáció automatikusan csökkenti az öngyilkosságok számát.

Ugyanakkor az első nagyszabású epidemiológiai vizsgálat olyan eredményt talált, amely indokolttá tette a további kutatásokat.

A kérdés tehát továbbra is nyitott. És ha a jövőben nagyobb, hosszabb követéses vizsgálatok megerősítik ezt az összefüggést, annak nemcsak a kannabisz-politikára, hanem a mentális egészségügyi ellátásra is jelentős hatása lehet.

Források:

• Anderson DM, Rees DI, Sabia JJ. Medical Marijuana Laws and Suicides by Gender and Age. American Journal of Public Health, 2014.
• Grucza RA és mtsai. A Reexamination of Medical Marijuana Policies in Relation to Suicide Risk. Drug and Alcohol Dependence, 2015.