„Oké, szóval vettél magot, nagy a lelkesedés, aztán bedobod a földbe és semmi? Nyugi, nem a karma büntet, csak lehet nem indítottad el jól a csíráztatást. Most megmutatom, hogyan csináld úgy, hogy a mag ne a kukában, hanem a kertedben kössön ki.”

Kezdjük már az elején azzal, hogy 100% siker nem létezik. 😁

Nem én mondom, hanem a természet. A magok néha fáradtak, öregek, vagy csak simán rossz napjuk van. De van pár trükk, amivel nagyon közel kerülhetsz ahhoz, hogy ne a kukában végezzék, hanem szép kis palánták legyenek belőlük nagy valószínűséggel.

Íme a három + egy saját, bevált keltetési módszer:


1. A papírtörlős (Paper Towel Method)

Ez a klasszik. Vizes papírtörlő, két lap közé bebugyolálod a magokat, berakod egy zacsiba vagy egy kis tálcába, és meleg-sötét helyen tartod. A magocska érzi, hogy itt az idő, és kb. 2–4 nap múlva előbújik a kis fehér gyökércsíra.

Pro tipp Joe-tól:

  • Ne áztasd szét, a papír legyen nedves ki ne száradjon, de ne legyen úszómedence.
  • Ha kicsit hosszabbra nő a csíra gyökér (1-2 cm) az csak jó, ne tépd le, hanem nagyon finoman helyezd át a földbe hogy az legyen lefele.

Hátrány: Olyan érzés, mint amikor a haverodat költözteted – nagy az esély, hogy leejted a hűtőt. Itt a gyökér a hűtő óvatosnak kell lenni, és ügyelni kell a tisztaságra.


2. Poház víz megoldás (Cup of Water)

Ez a módszer a lusta kertészek kedvence. Fogsz egy pohár vizet, beleejted a magot, és vársz. A víz megtöri a maghéjat, és szépen elkezd csírázni és el is lehet ültetni.

Pro tipp:

  • Idősebb magoknak sokszor nem elég 1-2 nap áztatás, van amikor kell több nap is, illetve tegyél a vízbe egy csepp hidrogén-peroxidot úgy könyebben le és szétválik a maghély. Illetve ha nagyon paranoid vagy a gombák miatt arra is jó megoldás.

Hátrány: Ha túl sokat felejted a vízben, a mag úgy jár, mint mi a Balaton Sound végén – már nem lesz kedve felkelni se és berohadhat. (Viszont hidropóniába meg így célszerű elindúlni!)


3. Direkt talajba ültetés (Direct Germination)

Ez a hardcore módszer. Nem pepecselsz, nem áztatgatsz, nem papírozol – egyből a földbe küldöd a magot.

Előny: nincs költöztetés, a gyökér ott nő, ahol kell és azonnal ha minden optimálisan történik talán ez a leg-gyorsabb és biztonságosabb megoldás.
Hátrány: ha nem jön ki a földből, fogalmad sincs, mi történt. Olyan, mint a magyar politika – eltűnik, és csak tippelhetsz, hogy hova lett. Ezért nagyobb a negatív kikelési kockázata (Több mag)


4. Joe bevált kombinált módszere (Pohár víz + Papírtörlő)

Hogyan működik:

  1. A magokat először pohár 1% os peroxidos vízbe dobod kb. 12–24 órára. Ez segít, hogy megszívják magukat, a maghéj fellazul, és gyorsabban elindul a folyamat, illetve kizárva a fertőzések lehetősége.
  2. Amint meglátod, hogy a mag kezd süllyedni vagy megrepedt a héja, átköltözteted a papírtörlőbe.
  3. Ott szépen, biztonságos környezetben (meleg, sötét, nedves zacsiban) folytatja a csírázást, amíg meg nem jelenik a gyökércsíra.
  4. Amikor eléri az ideális hosszúságot (kb. 0,5–1-2 cm), már mehet is a talajba, kőzetgyapotba vagy amibe akarod.

Miért jó?

  • Az áztatás gyorsan beindítja a csírát.
  • A papírtörlő biztonságos helyet ad, és látod, mi történik.
  • Csökkenti a kockázatot, hogy túl sokáig áztatod vízben, vagy hogy a mag a földben „eltűnik” infó nélkül.

Pro Tipp Joe-tól:

  • Ha több magot csíráztatsz, ne tedd mindet egy pohárba → így elkerülöd a keresztszennyezést, és kavarodást. Cimkézd fel mindíg !
  • A víz lehet szobahőmérsékletű, pár grower előtte kicsit felforralja és lehűti vagy szellőzteti, hogy kimenjen belőle a klór.
  • Ásványvíz, desztillált víz, vagy esővíz is jó, talán a legjobb a fordított ozmózisos tisztított víz ami hidropóniához is kell.

Kapcsolódó videónk :

Magcsíráztatásról, amit kevesen tudnak” :

🌡️ Hőmérséklet és páratartalom – a kulcspontok

  • A magok csírázása 22–25 °C között a legideálisabb. 20 °C alatt lelassul, 28 °C felett viszont könnyen „megfőhet” a csíra.
  • A páratartalom optimálisan 70–90% között mozogjon. Túl alacsonynál kiszárad, túl magasnál beindulhat a penész.

🌑 Sötét vs. fény – mítosz

  • A csírázáshoz a magnak nem kell fény – sőt, sokan direkt sötét, meleg helyen indítják el én is így szoktam általában.
  • A gyökér lefelé nő gravitáció alapján (geotropizmus), nem fény alapján.
  • A hajtás később már a fény felé tör (fototropizmus).

💧 Vízminőség számít

  • A csírázáshoz legjobb pH a 5.8–6.2 közötti víz.
  • A klóros csapvíz lassíthatja vagy meg is állíthatja a folyamatot.
  • Ezért sok grower desztillált vagy szűrt vizet használ épp ezért.

⏳ Mennyi idő?

  • Általában 24–72 óra alatt látszik az első gyökércsúcs.
  • Vannak azonban magok, amiknek 7–10 nap is kell – ez sokszor a maghéj vastagságától vagy a korától függ.

🧑‍🔬 A mag „lélegzik”

  • A maghéj valójában mikropórusokon keresztül oxigént vesz fel, ezért fontos, hogy ne legyen teljesen víz alatt hosszú ideig → különben megfullad.
  • Ezért működik jobban a nedves papírtörlő, mint a full vízbe áztatás.

🔬 Scarification – a haladóknak

  • Egyes growerek finoman megkarcolják vagy reszelik a maghéjat (pl. gyufásdobozban pár másodpercig rázva vagy nagyon finom csiszoló papíron), így könnyebben indul a csírázás.
  • Ez főleg régi vagy vastaghéjú magoknál segíthet.

❄️ Magtárolás – a siker titka

  • A jó mag sötét, száraz, hűvös helyen bírja évekig. (Pl: Hűtőben egy dobozban)
  • A túl meleg vagy nedves tárolás erősen rontja a minőséget és a csírázási arányt.
  • Profi seedbankokban épp ezért hűtve, vákuumcsomagolva tartják a magokat.

🤯 Random fun fact

  • A kannabiszmag 50–60% olajat tartalmaz → ezért is érzékeny a melegre és a fényre.
  • Régi időkben a magot nem csak vetették, hanem olajat is sajtoltak belőle, ami étkezési és világítási célra is ment. (Manapság ez már ismét elterjedt étrend kiegészítőnek számít).

Na de végső soron miért nincs tuti recept?

Mert első sorban nem rajtad múlik, hanem a mag minőségén. Ha sz*r a genetika, öreg a mag, vagy rosszul volt tárolva, akkor hiába a NASA-s módszer, nem fog kijönni belőle semmi. Szóval az első szabály: legyen friss, és jó minőségű magod, ne dobálj el random szarokat.


GrowDiaries – a „Mary Jane” kertészek Facebook-ja

Ha nem akarsz vakon kísérletezni az ültetéseiddel, nézz fel a GrowDiaries.com-ra. Ez olyan, mint egy különálló közösségi média, vagy napló a growereknek. Látod, ki mit csinált, milyen módszert használt, milyen fény alatt, mennyi vízzel, milyen táppal és mi lett a vége. Így akár könnyedén le tudsz másolni bárkit ha nem akarsz rizikózni kezdőként !

És a legjobb: tudsz követni konkrét felhasználókat is – például a Negyhúsz TV feltöltött projektjeit is ezen a profilon: 👉 https://growdiaries.com/grower/negyhusztv

Figyelmeztetés

Ez a cikk kizárólag ismeretterjesztő célból íródott. Nem buzdít illegális tevékenységre. A kannabisz termesztésére vonatkozó szabályok országonként eltérnek – mindig tartsd be a saját lakóhelyed törvényeit.

Köszi, hogy elolvastad!

Ha tetszett a cikk, dobj egy megosztást, kövess be, vagy iratkozz fel – ezzel támogatod a projektet, és hozzájárulsz ahhoz, hogy Joe még több hasznos tippet szállítson a kertészeknek. 🌱

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük