Az elmúlt 15 évben a Fidesz és szoros szövetségesei, köztük a Fidelitas és a KDNP, több kábítószerrel kapcsolatos botrányba keveredtek, miközben a párt 2025-ben példátlan szigorúságú drogpolitikát hirdetett, amelyet Orbán Viktor „hajtóvadászatként” emleget. Ez a drogháború, amely a zéró tolerancia jegyében zajlik, nemcsak a kábítószer-kereskedőket, hanem a fogyasztókat is célzottan sújtja, miközben a kormány intézkedéseit számos szakértő és ellenzéki politikus politikai PR-akciónak tartja. A cikk az elmúlt másfél évtized Fideszhez köthető drogos ügyeit és a jelenlegi drogpolitikát vizsgálja, kiemelve annak ellentmondásait és a tragikus következményeket, köztük a halálos áldozatokat is.
A Fidesz drogpolitikája: szigor és politikai üzenet, Orbán Viktor 2025. február 22-i évértékelő beszédében hirdetett „hajtóvadászatot” a kábítószer-kereskedők ellen, amelyet az Országgyűlés április 29-én elfogadott új drogtörvénnyel erősített meg. Az új szabályozás szigorúbb büntetéseket vezetett be: a tudatmódosító anyaggal való visszaélés két évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható, a kábítószer hatása alatt elkövetett bűncselekmények pedig súlyosabb büntetést vonnak maguk után. A törvény szerint csak azok mehetnek elterelésre, akik feladják a dílerüket, és az Alaptörvénybe is bekerült, hogy „Magyarországon a kábítószer előállítása, használata, terjesztése, népszerűsítése tilos.” A rendőrségi razziák és a vagyonelkobzás is a stratégia részévé vált, hogy „felszámolják a bűnözői infrastruktúrát”.
A Drogriporter szerkesztője, Sárosi Péter azonban blöffnek nevezte a kormány állításait, mivel nincs adat, amely alátámasztaná a droghasználat jelentős növekedését, és a drogárak emelkedésére sem utalnak bizonyítékok. A szakértők szerint a drogháború inkább politikai üzenet, amely a vidéki kistelepülések lakóinak félelmeire játszik, hiszen a dizájnerdrogok, különösen a kristály, egyre nagyobb problémát jelentenek ezeken a területeken. Topolánszky Ákos, a Magyar Drogterápiás és Rehabilitációs Intézetek Szövetségének elnöke szerint a kormány intézkedései „politikai termékek”, amelyek mögött szociológiai kutatások állnak, miszerint a droghasználók a legelutasítottabb társadalmi csoport.
Azonban a szigorú drogpolitika nem maradt következmények nélkül. A rendőrségi razziák és a fogyasztók kriminalizálása miatt a droghasználók rejtőzködőbbé váltak, ami megnehezíti az ellátáshoz való hozzáférésüket. Szakmai szervezetek szerint a kormány figyelmen kívül hagyja a prevenciót, a kezelést és az ártalomcsökkentést, ehelyett a büntetésre fókuszál, ami növeli a társadalmi kirekesztést. A drogháború tragikus következményei közé tartoznak a halálos áldozatok is: a túladagolások és a hozzáférhetetlen ellátás miatt több forrás is beszámolt droghasználók haláleseteiről, különösen a marginalizált közösségekben, bár pontos számadatok nem állnak rendelkezésre.
A Fidesz köreit érintő drogos botrányok: Miközben a Fidesz zéró toleranciát hirdet, az elmúlt 15 év több olyan esetet hozott, amelyekben a párt prominens tagjai vagy szoros szövetségesei kábítószerrel kapcsolatos ügyekbe keveredtek. Ezek az ügyek éles kontrasztot mutatnak a párt hivatalos retorikájával, és felvetik a képmutatás vádját.
- Deutsch Tamás és a „városi legenda” (2015)
Deutsch Tamás, a Fidesz EP-képviselője ellen Juhász Péter (Együtt) 2014-ben azt állította, hogy kábítószer-fogyasztó, miután a Fidesz kötelező drogteszteket javasolt. A 2015-ös perben egy rendőr tanúvallomása megerősítette, hogy Deutschot egy drogdiszkóból menekítették ki, ahol kábítószer-fogyasztás és prostitúció zajlott. Bár a bíróság nem ítélte el Juhászt a drogos vád miatt, az ügy nem vezetett büntetőeljáráshoz Deutsch ellen, de jelentős politikai botrányt okozott. - Szájer József brüsszeli botránya (2020)
A Fidesz alapító tagja, Szájer József 2020-ban egy illegális brüsszeli szexpartin keveredett botrányba, ahol a rendőrség kábítószert (feltehetően extasyt) talált a hátizsákjában. Szájer tagadta, hogy a drog az övé lett volna, és diplomáciai mentessége miatt nem indult ellene eljárás, de lemondott EP-képviselői mandátumáról. Az ügy nemzetközi szinten rontotta a Fidesz hitelességét. - Blága László drogterjesztési ügye (2022)
Blága László, a Fidesz-KDNP tiszabői képviselőjelöltje ellen 2022-ben indult eljárás új pszichoaktív anyaggal való visszaélés gyanújával. A vád szerint lányával és annak férjével bűnszövetségben terjesztett drogot. Az ügy 2024-ben is folyamatban volt, vádemelés várható. - Fidelitas-alelnök marihuána-termesztése (2022)
A Fidelitas hódmezővásárhelyi alelnöke 2022-ben jelentős mennyiségű marihuánát termesztett egy tanyán, több mint 350 tő kannabiszt foglaltak le. A férfi beismerte tettét, és akár öt év börtönbüntetést is kaphat. - Törő Gábor fiának drogügye (2025)
2025 áprilisában Törő Gábor fideszes képviselő fiát garázdaság gyanújával előállították, és a házkutatás során kis mennyiségű kábítószert találtak nála. Az ügy kivizsgálása folyamatban van, Törő kiállt fia mellett, hangsúlyozva a törvények egyenlőségét.
Ellentmondások és politikai következmények: A Fidesz drogháborújának és a párthoz köthető drogos ügyeknek az összevetése több kérdést vet fel. Egyrészt a párt szigorú drogpolitikája, amely a fogyasztókat is kriminalizálja, éles kontrasztot mutat a saját köreiben felbukkanó ügyekkel, ami a képmutatás vádját erősíti. Másrészt a drogháború politikai céljai – a választók félelmeire építő kampány – elvonják a figyelmet a prevenció és az ártalomcsökkentés fontosságáról. A szakértők szerint a büntetésközpontú megközelítés nem csökkenti a droghasználatot, sőt, a rejtőzködés és az ellátás hiánya miatt növeli a halálos túladagolások kockázatát.Az ellenzék, különösen a Tisza Párt és Magyar Péter, élesen kritizálja a Fidesz drogpolitikáját, mondván, hogy az inkább propaganda, mint valódi megoldás. A kormány intézkedéseit „PR-akciónak” nevezik, amely a társadalmi feszültségeket használja fel a politikai tőke növelésére, miközben a gazdasági és társadalmi válságok – például az egészségügy összeomlása vagy az infláció – megoldatlanok maradnak.
Halálos áldozatok és társadalmi ár: A Fidesz drogháborújának legsúlyosabb következménye a halálos áldozatok megjelenése. Bár pontos statisztikák nem állnak rendelkezésre, a szakértők szerint a szigorú rendőrségi fellépés és az ártalomcsökkentő programok hiánya miatt a droghasználók körében nőtt a túladagolások száma. A marginalizált közösségekben, különösen a vidéki kistelepüléseken, a kristály terjedése és a hozzáférhetetlen ellátás súlyos társadalmi problémát okoz. A kormányzati kommunikáció azonban nem foglalkozik ezekkel a tragédiákkal, ehelyett a „sikeres hajtóvadászatot” hangsúlyozza.
A Fidesz jelenlegi drogháborúja, amelyet Orbán Viktor „primitívnek” nevezhető szigorral vezet, nem csupán a kábítószer-probléma kezelésére irányul, hanem politikai eszközként is szolgál a párt népszerűségének fenntartására. Azonban a párthoz köthető drogos ügyek – Szájer József botrányától a Fidelitas-alelnök marihuána-termesztéséig – aláássák a Fidesz erkölcsi hitelességét. A drogháború tragikus következményei, köztük a halálos áldozatok, és a prevenció elhanyagolása arra utalnak, hogy a kormány politikája inkább a félelemkeltésre és a szavazóbázis mozgósítására épít, mintsem a valós problémák megoldására. A kérdés az, hogy a Fidesz képes-e újragondolni stratégiáját, vagy a képmutatás vádja és a társadalmi elégedetlenség tovább erodálja pozícióit a 2026-os választások előtt.
Források:
- Telex, 2025. június 26.
- Index, 2025. július 16.
- 24.hu, 2025. április 30.
- Szeged.hu, 2024. május 30.
- Maszol.ro, 2020. december 1.
- Mérce, 2015. december 21.